Metszünk szakszerűen! - avagy a gyümölcsfák és a szőlő helyes metszéstechnológiájának rövid bemutatása!

A tél után a legelső dolgunk kultúrnövényeknél a metszés elvégzése. Amint az időjárás 0 C fölé emelkedik gyakorlatilag meg lehet kezdeni növényünk metszését. Fontos, hogy az előző évben nem szakszerűen eltett szerszámainkat fertőtlenítsük, még mielőtt dolgoznánk vele. Célszerű növényenként is fertőtleníteni, ugyanis így meg tudjuk előzni a különböző fertőzések átvitelét másik növényünkre. Ezt 10 %-os hypó oldattal vagy alkoholos vegyületekkel tehetjük meg. A metszést mindenképpen rügyfakadás előtt kell elvégeznünk a nyugalmi időszak peremén. Ezen fitotechnikai munkálattal állítjuk be a növények termőegyensúlyát, távolítunk el fertőzött, elhalt ágakat, jobban átjárhatóvá tesszük a fák koronáját, kialakítjuk az adott kultúrának legmegfelelőbb technológiát. A metszés megkezdésénél először a beteg elhalt ágakat távolítsuk el és csak utána kezdjük el az alakító metszést. Amint ez megtörténik második teendőként a termőágakon nem megfelelő irányba növekvő hajtásokat és a fa belseje felé növő hajtásokat távolítsuk el. Ezzel szelősebbé téve a lombkoronát, megakadályozva a túlzott lombhozamot a fánk belső részén, így kevésbé alkalmas a mikroklíma a gombás és baktériumos fertőzések kialakulásához illetve a napfény is megfelelően éri az ott növekvő terméseket. Ezen tényezők komplexen segítik a termés megfelelő fejlődésesét és fertőzésmentes kialakulását. Amennyiben ezekkel a feladatokkal végeztünk elkezdhetjük adott kultúránk technológiai metszését. Bizonyos kultúrákon belül is eltérő metszéstechnológiákat alkalmazunk. Az első kultúra, amelyet el lehet kezdeni metszeni a szőlő.

A szőlő metszését januártól-márciusig ajánlott elvégezni, amikor a növényben még nem indul meg a nedvkeringés. Fontos, hogy -5 C alatt nem szabad elkezdeni. Az előző évi hajtásokat metsszük, technológiától függően. A tőkealapon lévő csercsapból növő szálveszőket vágjuk vissza. A metszés lehet rövidcsapos illetve hosszúcsapos metszés. rövidcsap: 1-2 rügy, hosszúcsap: 3-5 rügy, félszálvessző: 6-8 rügy, szálvessző: 9-. Szőlőnkből intenzív technológiákkal tudjuk kihozni a legtöbbet.

Házi kertek leggyakoribb művelési módjai:

- Kordonművelés: Ezen művelésmód kiskertekben közkedvelt technológia. A töke törzset különböző magasságában (50-100 cm) vízszintes irányba nevelik ki. Ez a kordon kar. Metszéstechnológiáját tekintve alkalmazhatunk rajta rövidcsap, hosszúcsap és fél szálvesszős technológiát. Csemege és bortermő szőlőt egyaránt alkalmazzák ilyen módon.

- Ernyőművelés: Ez is közkedvelt és egyszerű technológia. A tőketörzsön két szálveszőt hagyunk meg, illetve egy biztosítót, amelyet egészen a drótra hajlításig meghagyunk. Amennyiben a két szálveszőt enyhe tördelés után ernyő alakban meg tudjuk hajtani és le tudjuk kötni a tám rendszeren végigfutó drótra akkor 12-16 rügyre visszavágjuk mind két oldalon. ha a hajlítás után nem sérült egyik szálveszőnk sem akkor eltávolíthatjuk a biztosító harmadikat.

- Egyes függöny: Szintén találkozhatunk ilyen technológiával kiskertekben. A töke törzset közel 170-180 cm magasságra neveljük majd, vízszintesen egy kordon kart nevelünk. Ezen 20-25 cm hagyunk termőalapokat és metszéstől függően rövid illetve hosszúcsapokat alakítunk ki.

A kajszibarackot akkor kell elkezdeni metszeni, amikor a rügyek duzzadásnak indulnak. Mindenképpen fontos, hogy ekkor végezzük el ezt a műveletet ugyanis így kisebb az esélye a gutaütés nevezetű fertőzés megjelenésének.  Koronaformái leggyakrabban a katlan és vázakorona. E két formára jellemző hogy a központi sudarat még fiatal növénynél kivágják, majd a vázágakat visszametszés nélkül kell hagyni, hogy erős és megfelelő alap legyen a termést hozó ágaknak. Ez a koronaforma a legideálisabb a melegigényes kajszinak, mivel így a központi részét is éri a napfény ez által elősegítve az ott termő gyümölcsök differenciálódását. A másik fontos tényezője e metszés technológiának, hogy szelősebb lesz és a lombkorona, így kevésbé számíthatunk betegségek megjelenésére. A kajszinál elsősorban alakító és ritkító metszést alkalmazunk, de tapasztalataim szerint, ha a ritkító metszés során ügyelünk a megfelelő rügyszám beállítására, akkor termésünk egyöntetűbben növekszik, minőségi és méretbeli előnyöket élvezhetünk. Amennyiben nem végeztünk ritkító metszést és a növényünkön sok apró gyümölcs kezd megjelenni, amin még kézzel elvégezhetjük ezt a gyümölcsnövekedés elején.

Az őszibarack metszését rügypattanás előtt kell elvégezni. Ez az időszak március közepére tehető.  A Leggyakrabban alkalmazott koronaforma a katlan. Az őszibarackot minden évben metszeni kell, ugyanis ha nem tesszük meg, a fánk besűrűsödik, kitettebb lesz a korokozóknak illetve hamar öregedésnek indul. Először távolítsuk el a beteg elhalt ágakat majd, azokat a hajtásokat, amelyek a korona belseje felé növekednek illetve a vázágak alján növekvő felkapaszkodó ágakat. Ezt követően a termővesszőket metsszük, amin 3-as rügyállások találhatóak. A termővesszőket vágjuk vissza 4-8 rügyre, attól függően, hogy mennyi 3-as rügyállású vessző található az adott vázágon. Ha sok, akkor célszerű többet megtartani egymástól 15 cm és 4 rügyre visszavágni. Amennyiben kevesebb van, akkor 6-8 rügyet hagyjunk meg. Ezzel egyidejűleg kell eltávolítani a nem teljes termővesszőket. Ezeken a vesszőkőn csak két rügyállás található, amelyek nem hoznak virágot, azaz nem hoz gyümölcsöt. Ezekből valamennyit meg kell megtartani, főként a fánk alsóbb részein, mivel a következő évben ezek biztosítják a termővesszőket. Ezeket 3-6 rügyre kell visszavágni és ugarként fog szolgálni a következő évben.

A szilva, cseresznye, meggy nem igényel különösen fontos metszési elemeket, de a termőegyensúly beállítása érdekében mindenképpen kell ritkító metszést alkalmazni. Idősebb fáknál célszerű ifjító metszést végezni. Metszésüket nyugalmi időszakban kell kezdeni. Elsősorban az elhalt beteg ágakat távolítsuk el, majd azokat, amelyek a korona belsejébe nőnek. Alakító metszést a fák ültetésekor kell elvégeznünk egészen termőre fordulásig. Meggynél az idősebb ostorokat célszerű időnként levágni és helyette újakat kinevelni. Cseresznyénél, ha már viszonylag magasra növekedett célszerű vázágait visszavágni ezzel megifjítani az egész növényt.  A szilva hajtásai hajlamosak bebokrosodni, ezért mindenképpen ritkítani kell a termővesszőket.

Az alma metszés fajtától függően többféle metszéstechnológiát igényel. Metszését nyugalmi időszakban kell elkezdeni, Március első felében. Ültetéskor alakító metszéssel kell beállítani az adott koronaformát, mely leggyakrabban sudaras vagy katlanforma. Az almánál nehéz megmondani a megfelelő metszéstechnológiát, ugyanis fajtától függően más-más metszés a legalkalmasabb. Az erősen növekedő erős vesszőket nevelő fajták, mint pl.: Húsvéti rozmaring, starking gyenge metszés igényel. Amennyiben erősen metsszük, vissza a fánk besűrűsödhet. A gyenge növekedésű fajták, mint pl.: Johnatan erősebben metszhetjük, mivel itt nem fogunk sűrűsödést tapasztalni. A kifejlődött fákat általában csak ritkítani szokták. A termőbog ritkításával állítható be a fa termőegyensúlya. Amennyiben ebből sokat találunk fánkon részenként 50%-ban hagyjuk meg őket és ritkítsuk, ha szükséges.

Dísznövények metszését a vegetációs időszakon kívül kell elkezdeni. Ez március közepe-végére tehető, amikor már nem érheti fagy a visszametszett hajtásokat. Dísznövényeknél általában fás szárú növényeket metsszük. Ezen dísznövények, mint pl.: fagyal, gyertyán, amelyeket sövényként ültetünk csak alakító metszésben kell részesíteni. Amennyiben növényünk alulról már felkopaszodott érdemes ifjító metszést végezni rajtuk. Ezt úgy tehetjük, meg hogy a növény felső kétharmadát eltávolítjuk, amely kezdetben drasztikusnak tűnhet, de későbbiek folyamán a növény kialakítja a felkopaszodott területein is a zöldtömeget. Ha valamely alakzatra specifikusan akarunk metszeni, mint pl.: gömbkoronaforma akkor alakító metszés gyanánt megtehetjük. Bizonyos növények ilyenkor már kifejlesztik virágrügyeiket, ezért ezeket csak virágzás után érdemes metszeni, mint pl.: Lilaakác, aranyeső, labdarózsa, orgona, tamariska, japánbirs.

 

                                                                                                                                                            Tóth Attila          Ónozó Krisztián