Gyakori kétszikű gyomnövények a gyepben III.

Az intenzív gyepben minden olyan egy- és kétszikű növény gyomnak minősül, amelyet nem tudatosan telepítettünk és jelenlétük nem kívánatos. A gyomnövényekkel foglalkozó cikksorozat negyedik részében a gyepfelületben gyakran előforduló kétszikű gyomnövények egy részét fogom bemutatni. Ebben a részben bemutatásra kerül a Fehér here, a Réti madárhúr, a Juhsóska, a Kúszó boglárka és az Indás pimpó.

Trifolium repens – Fehér hereKétszikű, virágos gyomok III.

Trifolium repens – Fehér here

Szára a talajfelszínen kúszik, és a csomókon meggyökeresedve új növényeket hoz létre. Lomblevelei hármasan összetettek, hosszú nyelűek, a levélkék alakja a keskeny tojásdadtól a tojásdadig változik, szélük nagyon finoman fogas. A levélkék legfeljebb 4 cm hosszúak, lekerekítettek, kissé bemetszettek, kopaszok, középen néha fehér mintázatuk is van. Virága jól láthatóan kocsányos. Az 5 sziromlevél fehéres vagy gyengén pirosas színezetű.

Gyepekben, kaszálóréteken, sportpályákon, réteken él. A nyirkos vagy üde, kötött, tápanyagban gazdag és a nyers vályog-és
agyagtalajokon egyaránt előfordul. Erőteljes hajtásaival lassan kiöli az értékes füvet.

Cerastium fontanum – Réti madárhúr

Meddő szárai sűrű csomókban kúsznak, a virágzók felemelkedők. A növény ezüstösnek tűnik, nagy szétterülő foltot képes létrehozni. A virágai aprók, fehérek, csoportosan helyezkednek el a felálló virágzati szárakon. Levele tojás alakú és szőrös. Virágzási ideje április – szeptember.


Minden talajon előfordul, de főként a száraz és meszes talajokat kedveli. Tűri a fűnyírást.

Rumex acetosella – Juhsóska

A juhsóska 10-40 centiméter magas, felálló szárú, évelő növény. Levelei kicsik, lándzsásak vagy szálasak, többnyire nyilas vagy dárdás vállúak. Valamennyi levél nyeles. A virágok egyivarúak, karcsú bugákban nyílnak. Virágzási ideje április – július.

A juhsóska a gyepek, lejtők, legelők, homok puszták, szántók és utak széleinek lakója. Mészkerülő, többnyire száraz, tápanyagban és bázisokban szegény, savanyú vagy gyengén savanyú, laza, főleg homoktalajokon nő. A homoktalaj és a talajelsavanyodás jelzőnövénye.

Ranunculus repens – Kúszó boglárka

20-50 cm magas, legyökerező indákat hajtó évelő. Levele széles, hármas szeletekre osztott, a levélkék ismét hármasan osztottak vagy
szabálytalanul fogasak, a középső levélke nyele hosszabb, mint a szélsőké. A tőlevél hosszú nyelű, a felsők szálasak, ülők. A virágok 20-30 mm átmérőjűek, a csésze tojásdad, szőrös, a pártája aranysárga. Május-augusztusban virágzik. Föld felett kúszó, legyökerező indáin sarjrügyek képződnek. Az egész növény mérgező.

Nitrogénjelző faj. A nedves, kötött talajokat kedveli. A gyepekben agresszíven terjed, nagy területeken képes elterjedni, erős fehér gyökerei szilárdan rögzítik a növényt a talajhoz.

Potentilla reptans –Indás pimpó

Az indás pimpó vagy kúszó pimpó lágy szárú, évelő növény. Heverő, tarackos szárú, a nóduszoknál legyökerező. 30-100 cm-esre nő meg. Levelei hosszú kocsányon nőnek, 5 (néha 7) visszásan tojásdad, fűrészes, mindkét oldalán zöld levélkéből tenyeresen összetettek. Aranysárga virágai hosszú kocsányokon fejlődnek a levélhónaljból, június-augusztus között nyílnak.


Út mentén, nedves helyeken terem, a nitrogénben gazdag talajt kedveli. Főleg elhanyagolt gyepben szaporodik el.

Ritkás, rossz állapotú gyepekben fordul elő. Nagy mennyiségben elterjedhet, kiszoríthatja a gyepalkotó fűfajokat. Nyár közepére elszíntelenedhet.

Ónozó Krisztián - Kertészmérnök