Legkedveltebb gyógy- és fűszernövények kertjeinkben

Ahogy a mondás is tartja „fűben, fában orvosság”. Sokan csak egy mondásnak tartják, de ha tüzetesebben is utánajárunk, akkor azonnal elénk tárul az a tény, hogy még a kertünk legkopárabb részein  élő növényeink is mennyi előnyös tulajdonságot is rejtenek magukban. Ilyenek az ajakosok családján belül bizonyos növény populációk.

Jellemző rájuk, hogy elviselik a magas hőmérsékletet és a szárazságot, talajra nem túlzottan igényesek, viszont a csapadék mennyisége és a fagy meghatározó.  A család itt tárgyalt fajairól elmondható, hogy nem az igényes növények közé tartoznak, viszont az életterük, és a bennük található hatóanyagok tekintetében igen sokrétűek.

A kertünkben ezekkel a növényekkel legtöbbször sziklakertekben, ágyásokban esetleg balkonokban találkozhatunk. Szaporításuk egyszerűen megoldható, melyet tavasszal vagy kora ősszel végeznek. Gyógyhatásuk kialakításában nagy szerepet játszik a magas hőmérséklet és a napfény, amit a hazai körülmények jól biztosítanak . Ezek a növények főként Dél-Európa és a Földközi-tenger partvidékéről származnak, de a Kárpát-medencében is képesek fennmaradni és megfelelően kialakítani a bennük található elemeket. Esztétikai hatásuk sem elhanyagolható, de számos más felhasználása is kimagasló. Gyógyhatásuk miatt közkedvelten ipari célra is termesztik őket és sok termékben megtalálhatóak előnyös tulajdonságaik miatt.

A bennük található hatóanyagok számtalan külső és belső panaszra adnak enyhítést illetve sok esetben gyógyulást is. Tehát, ha kertünkben körülnézünk és megpillantunk egy növényt, akkor ne csak egyszerűen egy növényt lássunk benne, hanem akár gyógyulásunk kulcsát is. Ebben a cikkben az ajakosok családjába tartozó gyógy- és fűszernövények közül hatot ismertetünk, melyek a következők: Levendula, Citromfű, Borsmenta, Rozmaring, Kakukkfű és az Orvosi zsálya.

Levendula

A levendula (Lavandula spp.) családját tekintve az ajakosak közé tartozó félcserje.  A Földközi- tenger és környékén őshonos és innen került termesztésbe Európa több országába is. Már az ókorban is ismert növénynek számított, szappant és különböző testápoló készítményt állítottak elő belőle. Európába először a rómaiak hozták be. Magyarországon már a középkór óta termesztik. Elsősorban kolostorok vették termesztés alá ezt a fajt.

Az üzemi méretű termesztése 1920 és1950 között alakult ki Tihanyi félszigeten, ahol ma már akár 80 éves ültetvények sem ritkák.

Két fajtája ismertebb nálunk: -Angol levendula (Lavandula intermedia)

                                               -Francia levendula (Lavandula angustifolia)

Az angol levendula illata markánsabb, mint a franciáé, erőteljesebb növekedésű. Hibridfajta, magot nem hoz.   Fagyra érzékenyebb, felhasználása az iparban jellemzőbb. A francia levendula illóolaja finomabb és értékesebb, mint a francai (angol?) levenduláé. Fagyra kevésbé érzékeny.

Jellemzői:

- Levendula dúsan elágazó félcserje, amely elérheti akár a 120 cm magasságot.

- Gyökérzete viszonylagosan mélyen hatol a talajba ezzel biztosítva a vízutánpótlást.

- Levelei keresztben átellenesek, szálasak. Hamvaszöldek, szürkés árnyalatúak.

- Virágzata magasba nyúló száron található álfüzérek, melyek kék, lila, olykor fehér színben pompáznak

Igényei:

Szárazságtűrő, melegigényes növény, kedveli a meleg napos helyeket. Talaj szempontjából a meszes talajokat kedveli, laza vagy közép-kötött talajokban érzi jól magát, ahol megfelelő a talaj vízelvezető képessége. Hidegtűrése viszonylag magas. Ültetése tavasszal vagy ősszel a legoptimálisabb, magvetéssel vagy tőosztással.

Felhasználása:

Felhasználást tekintve elég sokrétű. Jól ismert díszítő értéke miatt számos díszkertben alap fajnak számít. Ültethetjük sziklakertekbe, ágyásokba vagy akár cserekbe, balkonokba is. Mivel egész szezonban virágzik így érdemes a kertünk több pontján is ültetni. Repellens hatása miatt ajánlott gyümölcsösök vagy akár a kert más dísznövényei köré ültetni, hisz riasztó hatásával képes megakadályozni a levéltetvek és molyok invázióját. Virágzatát egy évben többször is levághatjuk ügyelve arra, hogy a fás részeket érintetlenül hagyjuk. Az illóolaj párolgása miatt több napon keresztül finom illatót áraszt.

A levendulát illóolajáért  termesztik, mely fontos kozmetikai ipari nyersanyagnak számít. Az illóolaj tartalma 3%, amelyben a főbb összetevők a linalol és a linalil-acetát. Ezek mellet megtalálhatók még benne különböző cserzőanyagok, falvonoidok, savak. Étkezésben való szerepét főleg provanszi fűszerkeverékként alkalmazzák.

 Élettani szerep:

Antibakteriális, fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatása, Aromaterápiában használva feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatású,   A pattanásos, gyulladásos bőrt bekenve nyugtatja, pikkelysömörre és ekcémára enyhítése, a napozás okozta leégés enyhítése, izomfájdalmak és reumás fájdalmak csökkentése, immunrendszert erősítése, Hatékony zsíros hajra és korpás fejbőrre, Rovarcsípéseket csillapítja, Szív és érrendszerhez kapcsolódó panaszok (alacsony vérnyomás) enyhítése.

Citromfű

citromfű (Melissa officinalis), családját tekintve az ajakosak  családjába tartozó évelő növény. A görögök vonták először termesztés alá, majd később dél-Európában is elterjesztették. Európába nagy részén ültevényekben találkozhatunk velük, de Magyarországon és bizonyos Észak-amerikai településeken részben meg is honosodott. Neve sok féle képen terjedt el: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, macskaméz.

Jellemzői:

- A citromfű dúsan növő évelő növény, amely akár 150 cm magasságra is képek megnőni.

- Levelek tojásdadok, keresztben átellenesek, oldalaik csipkézettek.

- Szára négy élű, enyhe szőrök találhatóak rajta.

- Virágzata apró fehér néha enyhén vöröses, a levélhónaljban nyílnak nektárral dúsak.

- Habitusára jellemző a szőrökkel teli borítottság, illetve az erős citrus illat.

Igényei:

Melegigényes növény kedveli a meleg száraz helyeket. Talajra nem túlságosan igényes, kedveli, a laza, enyhén meszes, jó vízelvezető képességgel bíró talajokat. Fagyra érzékeny, így nem ajánlott fagyzugos, szeles területekre ültetni.

Felhasználása:

A citromfüvet étkezési szempontból sokféle képen használják fel. Alkalmazhatjuk salátákhoz, koktélokhoz, limonádékhoz, húsfélékhez (Szárnyas, vad, hal). Pótolhatjuk vele a citrom héját ami legtöbbször káros anyagokkal van telítve. Teaként való elkészítése gyógyászati szempontból igen jelentős. Ipari felhasználása főleg a kozmetikai részen jelentős. Készítenek belőle különböző kenőcsöket, parfümöt, és egyéb gyógyászati segédeszközöket. Ültethetjük ágyásokba, cserépbe, balkonba. A citromfű hatóanyaga főként az illóolajban rejlik: (citronellál, citrál), cseranyagok,  flavonoidok, szaponinok. Mivel szúnyogriasztó hatása is van ezért célszerű olyan helyre ültetni, ahol viszonylag sokat tartózkodunk az esti órákban.

Élettani szerep:

Nyugtató hatású, álmatlanság és alvászavarok enyhítése, herpeszek kezelésére (ajak herpesz), serkenti az epeműködést, vérnyomáscsökkentő hatás, puffadásos panaszok enyhítése, görcsoldó hatás, ideg és szívnyugtató hatás, Antivirális és antibakteriális hatás, gyulladás csökkentő hatás.

Borsmenta

borsmenta (Mentha × piperita.) családját tekintve az ajakosak családjába tartózó évelő gyógy-és fűszernövény. Egy római mitológia alapján Plútó beleszeretett Mentha nimfába, miután megtudta ezt Perszephoné Plútó felesége megölte őt. Plútó mivel nem tudta feltámasztani egy növény alkotott maradványaiból, amely édes menta illatot áraszt.

 Már az ókorban is ismert növény, ahol az egyiptomi és a perzsa birodalom használta sokrétűen. Az ógörögök vallási szertartásokra használták. Európába a XVIII. Század körül kezdett elterjedni és a mai napig megtalálható hazánkban is. Népies elnevezései: borsos menta, angol menta, mithen menta.

Jellemzői:

- A borsmenta az ajakosoknál már ismert dús növekedés jellemzi, amely akár 1 méter magassága is képes megnőni.

- Levelek tojásdadok, keresztben átellenesek, széle enyhén fogazott.

- Virágzata fürtös, amely fehér illetve rózsaszínű árnyalatokban jelenhet meg.

- Szára négy élű, enyhe szőrök találhatóak rajta.

- Rizómás gyökérzete miatt gyorsan szaporodik és képes átszőni a körülötte lévő talajt.

- Az egész növény habitusára jellemző az enyhe szőrözöttség.

Igényei:

Szárazságtűrő növény, kedveli a meleg napfényben gazdag helyeket. Ha az időjárás túl száraz, akkor mindenképpen öntözni kell. Talaj szempontjából a laza vagy közép kötött jó vízelvezetésű talajokat. ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve tőosztással szaporítják. Magot nem hoz. Évenként kétszer vágják vissza. Fagyérzékeny ezért fagyzugos, szeles területre ne ültessük.

Felhasználása:

A mentát étkezési szempontból gyümölcs- és zöldség salátákhoz, töltelékekbe, szószokhoz, mártásokhoz, teákhoz, likőrökhöz használják. Koktélok elengedhetetlen kelléke pl.: Mojito. Hasznosítja még a kozmetikaipar különböző kenőcsökbe, sport gélekbe, a gyógyszeripar pedig görcsoldóként, nyugtatóként. A menta hatóanyaga nagyrészt az illóolajban rejlik (menthol, és különböző észterek. melyet akár 4%-ban is tartalmazhat. További összetevői még a cserzőanyagok (6-12 %), flavonoidok, triterpének, keserű anyagok.

Élettani szerep:

Simaizom görcsoldó hatás, nyugtató hatás, nyálkahártya gyulladásos panaszok enyhítése, ideg és gyomorerősítő hatás, hányingerenyhítő hatás, migrén és fejfájás enyhítése, Antivirális és antibakteriális hatás, epebántalmak enyhítésére.

 Figyelem!

Gyermekeknél illetve csecsemőknél tilos mentoltartalmú készítményeket alkalmazni, legfőképp orrkenőcsökben, ugyanis légszomjat, légzési nehézséget okozhat. Ha valaki érzékeny a mentára, akkor gyomornyálkahártya-gyulladást és csalánkiütést okozhat.

Rozmaring

 A Rozmaring (Rosmarinus officinalis.) családját tekintve az ajakosak családjába tartózó örökzöld félcserje. A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer- és gyógynövény volt, amely vadon él Afrika egyes területein és Dél-Európa bizonyos régióiban. A rómaiak által terjedt el egész Európában,  és még a brit-szigeteken is megtalálható. A honfoglaló Magyarok a Pannóniában élt népektől vették át. Magyarországon a szerzetesrendekben termesztették. Sok hagyomány és szokás kapcsolódik a rozmaringhoz. Mivel a virága a tisztaság jelképe, ezért menyasszonyi ruhát díszítettek vele. Népies elnevezései: antósfű, rozmarin, szagos rozmaring.

Jellemzői:

- A rozmaring dúsan elágazó félcserje, ami akár 120-150 cm magasra is képes megnőni.

- Levelei hosszirányban megnyúltak, tűszerűek. Hamvas zöld színűek.

- Virágzata apró, a levélhónaljakból kiinduló fürtvirágzat világoskék színű.

- Gyökérzete dúsan elágazó, a talaj egész területét képes behálózni.

- A növény habitusa is arra utal, hogy száraz, melegebb helyeken is jól érzi magát.

Igényei:

Szárazságtűrő és melegigényes növény, kedveli a meleg napsütésben gazdag helyeket. Évi átlag csapadék igénye minimális, 200-300 mm/év. Locsolni ritkán szükséges, de mindenképpen figyelni kell arra, hogy ne öntözzük túl, mert a gyökérzete könnyen rothadásnak indul. Fagyérzékeny növény, ezért Magyarországon csak kevés hely alkalmas a termesztésére. Mindenképpen szél és fagyzug mentes területre ültessük. Kedveli a meszes, enyhén lúgos talajokat. Minimális termőréteg is elég ahhoz, hogy megfelelően növekedjen. Telepítése egyaránt történhet magvetéssel, illetve dugványozással. Ültethetjük ágyásokba, cserepekbe, balkonokba. A talajhoz közel lévő szár részek könnyen meggyökeresedhetnek, így érdemesebb ezt a gyökerest részt használni. Évente kétszer lehet visszavágni.

Felhasználása:

A rozmaring étkezési szempontból viszonylag sokrétűen felhasználható. Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek, tengergyümölcsei fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére. Magas antioxidáns tartalma miatt húsfélék tartósítására is hasznosítják, mivel a benne található vegyületek megkötik a zsír avasodásáért felelős enzimeket. A kozmetika ipar is előszeretettel használja jellegzetes finom illata miatt. A rozmaring hatóanyaga az illóolajban rejlik, amely 1-2%. Az illóolaj nagyrészt a levélzetben, kisebb mértékben a virágzatban található meg. Az olaj jellegzetes illatáért a cineol komponens felel. Megtalálhatóak benne még linaolol, kámfor, borneol is. További fontos összetevők még az illóolaj mellett a fehérjesav-származékok, flavonoidok, tripertének.

Élettani szerep:

Magas antioxidáns tartalom (szabad-gyök megkötés), antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatás, étvágyfokozó hatás, szélhajtó és vizelethajtó hatás, serkenti a központi idegrendszert, vérkeringés javító hatás, izomfájdalmak csökkentése, görcsoldó hatás, ízületi gyulladások enyhítése.

Kakukkfű

kakukkfű (thymus spp.) családját tekintve az ajakosak családjába tartózó évelő cserje, félcserje. Dél- Európában és a Földközi-tenger mellett elhelyezkedő régiókban őshonos. Ipari termesztése Észak-Afrikában, Amerikában és Közép-Európában jelentős.  Már az ókori egyiptomiak is ismerték és használták gyógyításra. Az ókori görögök harcba menetel előtt a ruhájukra hímezték, ezzel szimbolizálva a bátorságot és vitézséget. Hazánkban is termesztett gyógynövény. Népies elnevezései: balzsamfű, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, tömény fű vagy vadcsombor.

Jellemzői:

-          a kakukkfű kis bokrot alkotó dús növekedésű évelő félcserje, amely 20-30 cm magasra is megnőhet

-          Levelei tojásdad vagy lándzsás alakúak, keresztben átellenesek.

-          Virágzata apró fehéres-lilás színezetű fürtvirágzat.

-          Karószerű gyökérzete viszonylag mélyre hatoló, erősen elágazó.

-          Szára már a tövénél elágazik, amely félig elfásodik

Igényei:

Melegigényes és nagy fényigényű növény. Tartós árnyékolás után lassul a növekedése. Viszonylag jól viseli a téli fagyokat. Az idősebb növények szárazságtűrőbbek. Kezdetben ajánlott a talaj nedvesen tartása. Laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talaj alkalmas a termesztésére, de akár a kopárabb sziklás talajokon is jól érzi magát. Tápanyagigénye közepes. Ültethető ágyásokba, sziklakertekbe, cserépbe, balkonba.  Magvetéssel, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Évente kétszer visszavágható.

Felhasználása:

Étkezési szempontból használják húsfélékhez, levesekhez, pácokhoz, töltelékekhez, mártásokhoz, vadhúsokhoz, kagylóhoz, halakhoz, salátákhoz. Mivel frissen erőteljes íze van, így mértékkel kell bánni vele. A kakukkfűnek fogyasztó hatása is van, ugyanis elősegíti a zsírok lebomlását. A kozmetika ipar hasznosítja különböző arclemosó, arcgőzölő, illetve tisztálkodáshoz gyártott termékekben. A kakukkfű fő hatóanyaga az illóolajban található timol. Nagy mennyiségbe található meg benne, 50%-ban is tartalmazhatja. Emellett karvakrolt, borneolt, tujanolt, linaloolt, geraniolt, cimolt és pinént, ezeken kívül pedig keserű anyagokat, flavonoidokat és gyantát tartalmaz.

Élettani szerep:

Asztmás betegsége enyhítése, antibakteriális, antivirális és antibiotikus hatás, gyomorbántalmak enyhítése, kiütések kezelése, köhögés csillapítása és gyógyítása (köptető szirupok), légzőszervi megbetegedések gyógyítása, májbetegségek, fertőtlenítő hatás, megfázásos tünetek enyhítése. 

Orvosi zsálya 

Az orvosi zsálya ( Salvia officinalis ) az ajakosak családjába tartozó évelő félcserje. Dél-Európában egyes országaiban és a Földközi-tenger mentén őshonos. Az ókori görögök és rómaiak már ismerték és használták gyógyításra, húsok tartósítására. Az egyik legrégebbi gyógy- és fűszernövényként tartják számon. Magyarországon nem őshonos, de ennek ellenére termeszthető.

Jellemzői:

-          Az orvosi zsályát magasra növő szőrözött szárak jellemezik, amely akár 60-90 cm magasra is megnőhet.

-          Levelek keresztben átellenesek, lándzsás alakúak, szélei enyhén csipkézettek.

-          Virágzata apró 15-20 mm nagyságúak, hármasával ülnek a murvalevelek hónaljában, amelyek lila színben pompáznak.

-          Gyökérzete rizomás, azaz szaporító gyökerű, amellyel dúsan behálózza a körülötte lévő talajt

-          Az egész növény habitusára jellemző a molyhos szürke megjelenés.

Igényei:

Melegigényes évelő növény, szárazságtűrése kimagasló. Talajban nem túl válogatós, kedveli a sziklás karsztos területeket, de meghálálja ha jobb minőségű talajba ültetjük. Mivel adottságai lehetővé teszik akár sziklakertekbe, silányabb talajokba, vagy akár balkonokba, cserepekbe is ültethetjük. Hidegtűrő növény, de téli hótakaró nélkül a fagyzugosabb, szelesebb területeken kifagyhat. Ültetése tavasszal, vagy kora ősszel javasolt magvetéssel vagy tőosztással.

Felhasználása:

Étkezési szempontból használják húsfélékhez (kacsa-, liba,- pulyka,- vashúsok), halfélékhez, töltelékekhez, pástétomokhoz, tésztafélékhez, köretekhez. Mivel egy erős ízű fűszer, ezért felhasználását óvatosan ajánlják. Ezen kívül a kozmetikaipar különböző krémekben, olajokban hasznosítja. Az orvosi zsálya hatóanyagai az illóolajban található tujon 30-50%, borneol 8-12 %, eukaliptol és linalol 14%. Az illóolaj mennyisége 1-3%. Továbbá a növényben kateincsersav, keserűanyag, savanyú glikozida, gyanta, fumársav, urzolasav, oleandolsav, oxitriterpénsav, klorogénsav, kávésav, nikotinsav, nikotinsavamid, viasz és ösztr